Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
67.99 KB
2008-05-07 11:18:22
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
694
3512
Rövid leírás | Teljes leírás (7.04 KB)

Nemespátró - Ki kicsoda Zala megyében 1996 439-440old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

NEMESPÁTRÓ

A hétszáz éves múltra visszatekintő község Zala megye déli részén található. Első írásos említésére a XIII. században került sor (1296: Patruh). A Pátroh szláv személynév minden képző és utótag nélkül vált helységnévvé, tehát magyar név. A Nemes- előtag kuriális nemes helységre utal. A század negyvenes éveinek elejéig Somogy vármegyéhez tartozott, a má-sodik világháború után Zalához csatolták. Ekörül azonban egy fölöttébb érdekes történetet találunk. A település 1952. szeptember 30-áig Nemes-pátró néven szerepelt a közigazgatásban. A községi tanács vezetői azon-ban a korszellemnek megfelelően a Nemes- előtagot az akkori politikai
elvárásoknak megfelelően törölték, így 1990. december 31-ig Pátrónak hívták a települést. A név visszaszerzéséért a rendszerváltást megelőző időszakban szabályos népmozgalom bontakozott ki. Az 1990-ben választott önkormányzat végül "visszakérte" a falu nevét. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991. január l-jén engedélyezte a régi név használatát, ezzel helyreállt a világ rendje a barát-ságos, hangulatos Nemespátrón is.
A község történetét a helyi evangélikus egyházközség históriájába ágyazva Mesterházy Sándor evangélikus lelkész dolgozta fel, aki 1903-ban megjelent művében írja, hogy Nemespátrót a török idők előtt a Bebők-, a Dömötörfy-, a Győrffy- és a Szakáll-csalá-dok birtokolták. A tudós szerző arról is beszámol, hogy a török hódoltság alatti sanyar-gatás nagyon megviselte a falu lakosságát: "a pátróiak mai nap is emlegetik, hogy őseik szántani jártak a töröknek Kanizsa alá, sőt, saját szántóföldeiknek egy részét is kanizsai török földesurak számára szántották..."
A hódoltság elmúltával a község nyakas nemesei tevékenyen részt vettek a megyei élet-ben. Az is igaz, hogy élenjártak a nemesi felkelésekben és a tisztújításokban. Az ehhez kapcsolódó, olykor duhajkodásba torkolló korteskedések a helyi krónikás szerint "igen káros befolyással voltak a nép erkölcseire." Mesterházy Sándor a faluban élők foglalkozásáról azt írja, hogy a többség a mezőgazdaságból, a szőlő- és gyümölcster-mesztésből élt, az asszonyoknak pedig a kender vagy a lenfonás, illetve a szövés volt téli foglalkozása. A község lakóinak többsége a reformáció megjelenésétől kezdve

evangélikus vallásra tért. 1814-ben 557-en éltek Nemespátrón, 531 lakos evangéli-kus, 12 református és 14 római katolikus-nak vallotta magát. Hitüket a nemespát-róiak a gyülekezetet ért támadások elle-nére, II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete előtt, véres vallási ütközetek kö-zepette is megőrizték. Mesterházy lelkész szerint a viszálykodá-sok után az evangé-likusok szabad val-


lásgyakorlását engedélyező türelmi rendelet hozott enyhülést. A rendelet értelmében torony és harangok nélkül, de mindenütt építhettek templomot, ahol legalább száz evangélikus család lakott. Alkalmazhattak lelkészt és tanítót is. A pátróiak, bár a száz család nem volt meg, kijárták a fejedelemn...

Insert failed. Could not insert session data.